A megjelenés kultusz

2017. február 08. 10:30 - renatabernadett

A mai társadalomban, ahol az embereknek többnyire nincsen mélyreható kapcsolata a másikkal, nagyon fontos a felszínes megjelenés, ezért egyszerűen a kitűnés, a feltűnés válik fontossá. A megjelenésnek van egy biológiai jelentése, melyet többek között Charles Darwin, angol természettudós a természetes kiválasztódás kapcsán boncolgatott: a hím páva sem jó dolgában cipeli azt a súlyos és egyben gyönyörű tollas farkát. Kutatta, hogy miért van az, hogy egy ilyen "haszontalan" ékessége legyen, majd arra jutott, hogy ez a túlélésre reflektál, hiszen a nőstény számára szexuálisan ez a vonzó, ahogyan az egészséges, életerős, ápolt ember is vonzó, kívánatos. 

"Egy olyan társadalomban, ahol nagyon sok kapcsolat felszínes, sokkal valószínűbb, hogy az emberek azt hiszik, hogy a felszínes jellegzetességeikkel van a probléma, mert ugye ez az ami látszik, egy mélyebb emberi kapcsolatokon alapuló társadalomban kevésbé valószínű, mert tudják, hogy igazán ismernek és nem csak rád néznek. Nagyon fontos az, hogy az embert észrevegyék akkor is, ha a megjelenése nem feltétlenül testesíti meg az ideális biológiai formát. Tulajdonképpen mindannyian két lábon álló plakátok vagyunk, magunkat hirdetjük, és ez magával hozza azt a kényszert, hogy ha csak ennyi időm van, hogy megismerj, akkor nagyon fontos, hogy az első pillantásra mit látsz" - vallja Forgács József magyar származású ausztrál szociálpszichológus.

b22f579a7bb8c3dce82f22499d265719.jpg

A kapcsolatok kiépítését először felszínesen kezdjük, majd szépen lassan kibontakozik, mélyül, tehát, ha a felszínes megjelenés nem tetsző számunkra, akkor nem ismerkedünk tovább. Ebben az értelmezésben a küllemnek valóban van egy szűrő funkciója.

39b67582fcdbcaa0876b6666b203d39a.jpg

A hétköznapi emberekben is ott a vágy, hogy picit különbözzenek a tömegtől, de csak bizonyos határokon belül. Szeretnének úgy megjelenni, mint a társaik, de nem teljesen: érdeklődésük szerint csoportokba kategorizálják magukat, ahol ki akarnak tűnni, de csak annyira, hogy ne lógjanak ki, mert akkor elveszítik a csoportot. Ez a lavírozás rengeteg pszichikai energiába kerül, melyet nap, mint nap az ember próbál a tudatában helyreállítani. Kérdés, hogy megéri-e erre vesztegetni az energiát, miközben élhetnék igazi önmagunkat.

2aed7c7c5cdf1cadd6c18c40651e676a.jpg

Vincent Van Gogh a Borinage-i szénbányászok csoportjához tartozott életének egyik igen meghatározó szakaszában, mikor úgy döntött, hogy a bányászok lelkipásztora lesz. Kis lakás szobáját feladta, hogy egy szerény kunyhóban lakjon, mint a munkások, pénze nagy részét elajándékozta, elegáns ruháit munkaruhára cserélte. A bányászok azonban csak akkor fogadták el maguk közül valónak, mikor a szénpor ráragadt a homlokára, szemhéjára, állára, beterítette az egész arcát. Teljes életmódot váltott, hogy beilleszkedjen közéjük. A Borinage-ban töltött évek alatt figyelemmel kísérte a munkáséletet, ez az időszak adott neki inspirációt egyik legnagyobb művéhez, a Krumplievőkhöz. Azonban fizikai adottságait illetően sem tudott olyan lenni, mint a bányászok, sokszor éhezett, megbetegedett, lelkileg nem bírta a rá nehezedő feladatokat. Testvére vitte el a bányász vidékről, mert annyira legyengült, hogy a kunyhójából sem tudott már kijönni.

Lehet, hogy Van Gogh nem a számára megfelelő csoportot választotta, de megpróbálta és ez lelkesítő, mert még mindig jobb merni változtatni, mint halál unalmasan élni. A megjelenés kultusz ma akkora hatalommal bír, hogy sokszor mi magunk sem tudjuk kik vagyunk valójában, nemhogy kinek akarunk látszani, és hova akarunk tartozni.  Ennek ellenére, nagyon nem nyúlhatunk mellé, ha őszintén élünk, felvállalva annak minden neon színű, szegecses, vagy éppen letisztult, egyszerű elemével.

képek: https://hu.pinterest.com/stilusterapia/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://stilusterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr512235202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.